2011. július 13., szerda

Ez nem táska

Szombaton bikinivásárló körútra indultunk, mert hetek óta fürdőruhát szándékozom venni, sikertelenül. De hogy július elején felejtsd el, hogy bármiből találsz méretet, az tuti! Hogy miért van az, hogy ha kitalálom, hogy szeretnék venni valamit, akkor biztos, hogy két hétig kell járnom utána, mire valahol kapok olyat, ami az elképzelésemnek megfelelő, nem értem. Pedig nincsenek ám nagy igényeim, mindig az egyszerűség híve voltam és vagyok, de most komolyan, egyszerű dolgokat -ruhákra gondolok- nem lehet venni. Végül sikerült, elégedett is vagyok. De ha már Budaörsig elmentünk, hát kihagyhatatlan volt a kedvenc helyem, az Ikea. :) Különben is kellett anyag az egyik táskához... meg alibi, hogy elvigyen a majdnemférjem. :) Egyébként szeret ám oda járni ő is, csak mindig kéreti magát... :)
Szóval ha már ott voltunk, vettünk még ezt-azt a mézeskalácsházba: kis szőnyegecskét az emeleti közlekedőbe, ajándékot a Jucinak, izzókat, mert takarékoskodunk és véééégre vettünk képkeretet az étkezőbe. Az egész alsó szintet forrócsoki -ez a neve, nem én találtam ki- színűre festettük. (A forrócsokinál már csak a cukorborsó szín jobb az emeleten.) Egy légtér, gondoltuk, no varia, jó lesz egységes színnel. Mostmár tudjuk, hogy az étkező sarok jobb lett volna valami világos színnel. Na majd legközelebb, terveim már vannak... Ki a fene gondolta volna. :)
A sötét fal miatt fehér dolgokkal próbálom világosítani az étkezőt, ezért választottam a fehér keretet. De ne dumáljak már ennyit, igaz? Mutatom inkább.


Fotó helyett az Anasztaziától vásárolt horgolt virág-szív csomagból használtam fel néhány bordó szívecskét, és a mamám által horgolt fehér virágokat tettem melléjük. Kettő van belőle, mármint a képből. Nekem tetszik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése