Nem hiába mondják, hogy gyerek kezébe éles tárgyak, azaz kés, olló stb. nem valók. Gyerek ugyan már nem vagyok (bár attól függ honnan nézzük, ugye), de béna az nagyon. Az úgy történt, hogy ki akartam bontani egy írható cd-t, de nem sikerült puszta kézzel, mert olyan ügyesen tudják leragasztani, hogy ember legyen a talpán, aki azt kibontja. Megragadtam egy ollót, gondoltam majd elbánok én vele. Ühüm... Csak az olló sem bírt vele és megszaladt a ragasztáson, pont az ujjamba. Az eredmény az lett, hogy egy másfél centis darabon konkrétan kinyestem egy darabot a bal mutató ujjamból. Hogy vérzett-e és fájt-e? Nagggyon. :( És lüktetett is, igen. Azt hiszi az ember lánya, hogy egy ilyen kis seb az semmi. De a kis seb is seb és nehézkes a zuhanyzás, a hajmosás, a nadrág gombolás és még sorolhatnám. Nah, ennek következtében a varrás háttérbe szorult a héten. De tegnap erőt vettem magamon és varrtam őt, Pötyit. Aki nagyon tetszik nekem és aki elutazik vasárnap Németországba egy 18 éves német lánynak. Hogy neki tetszik-e majd, csak remélem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése